Mikor kilencedikesként megkezdtük az utolsó évünket ebben az alapiskolában, bíztunk benne, hogy az idei évben is a hagyományokhoz hűen szüleink és osztályfőnökünk megrendezik az első bálunkat.

Október elején el is kezdődtek az első táncpróbák, amelyeken még remegő lábakkal, kissé ügyetlenül próbáltuk elsajátítani a társastáncok alaplépéseit. Szerencsénkre a segítségünkre volt Morva Pali bácsi, aki segített a lépések megtanulásában és tökéletesítésében. Ezután óráról órára magabiztosabbak lettünk. A táncpróbákat szerdánként a tornateremben tartottuk. Volt olyan, aki hamar megtanulta az egyes lépéseket, volt olyan, akinek több időre és gyakorlásra volt szüksége. Az utolsó próbákra már mindenkinek megvolt a maga gyönyörű estélyi ruhája, melynek fazonját és színét próbáltuk titkolni egymás elől, kisebb nagyobb sikerrel. A főpróbára már mindenki kiválasztotta a párját, és vele tökéletesítette a tánclépéseket. Eltelt pár hónap és újra remegő lábakkal álltunk, de ekkor már az első bálunkon, amelyre 2011. december 10-én került sor a helyi szövetkezet éttermében. A vendégek 19:00 órára voltak hivatalosak, de mi már fél hétkor izgulva próbáltuk a bevonulást, és utoljára átgyakoroltuk a lépéseket. Amikor a vendégek helyet foglaltak, elindult a zene és bevonultunk. Egy körbe álltunk a tanáraink és vendégeink elé, ahol minden szem ránk szegeződött. Először Pali bácsi mondott egy rövid beszédet, melyben elmondta véleményét az elmúlt 10 hét táncpróbáiról. Ezután osztályfőnökünk, Bajcsi Barnabás mondott köszöntőt. Végül az iskola igazgatónője, Kosár Mónika ünnepélyesen is megnyitotta beszédével az első bálunkat. Ezután elkezdődött a táncbemutató. A táncokat 3 felvonulásban mutattuk be, melyek között rövid pihenőt tartottunk. Körülbelül tizenkét táncot mutattunk be, melyek között mindenki megtalálta a kedvencét. Ezt követően szüleinket, majd a jelenlevő tanárokat vittük táncba. Az est további részében már mindenki sokkal felszabadultabban táncolt, és élvezte az első, de biztosan nem az utolsó bálját. Éjfél körül tombolahúzás következett, ahonnan a szerencsés vendégek szép ajándékokkal térhettek haza. A koszorúcska sajnos csak éjjel két óráig tartott, ezért az utolsó órákat körbeállva, együtt táncoltuk végig.

Remekül éreztük magunkat, és ezt köszönhetjük annak a rengetek munkának, amit a szülők és tanárok fektettek ebbe az estébe. Tehát ezúton is szeretnénk megköszönni az egész osztály nevében, hogy megszervezték és létrehozták ezt a gyönyörű estét nekünk, ami örökre egy szép és felejthetetlen emlék marad számunkra.

A 9. osztály tanulói